Tanítás után, fél 3-kor találkoztunk a Botanikus Kertben. A költési időszakban végzett odúellenőrzés mindig nagy élmény. A legtöbb kisebb testű madárfajnak évente általában kettő, ritkábban akár három fészekalja is lehet. Többnyire minden fészekaljnak új fészket építenek praktikus okokból, mint az ürülék felhalmozódása, vagy az élősködők megtelepedése. Ezért fontos az oduk takarítása, amit ősszel elvégeztünk. Akkor kiürítettük mindegyiket, eltávolítottuk a régi fészkeket, így most egyértelműen látszik, ha valahol gyűlik a fészekanyag.
Izgatottan indultunk el, létrával felszerelkezve. Az alsó kertben kezdtük meg az ellenőrzést, az 1-es számú odútól. Minden leellenőrzött odúról felírtuk, hogy mit találtunk benne, illetve van-e állapotromlás.
Két és fél órát töltöttünk kint, ezalatt 42 odút sikerült megnézni. Ebből 9 odúban találtunk tojásokat, mindegyik széncinegétől (Parus major) volt. A tojásokat néhány odúban be is takargatták a gondos szülők. Négy odúban bent ült a tojó is, míg párjuk táplálék után járhatott. A fészekanyag többnyire moha és szőr, valamint gyapjú.
Az egyik odúban már kikeltek a fiókák, 6 csuszka (Sitta europaea) újoncot találtunk, a fajra jellemző vörösfenyő kéregből kialakított fészekben. Az odút sárral tapasztotta a fához.
Nem várt meglepetésben is volt részünk, az egyik odúban mókus fészket találtunk, két kölyökkel.
fotók: Hipságh Péter 11.B